2018. december 4., kedd

Iohannes Scotus Eriugena: A szellem sasmadarának hangja (könyvajánló)


Iohannes Scotus Eriugena: A szellem sasmadarának hangja.
Homília Szent János evangéliumának prológusához.
Ford. Alácsi Ervin János és Németh Bálint.
Gödöllő, 2018, Sursum Kiadó. 120 oldal

Iohannes Scotus Eriugena, a kiemelkedő Karoling-kori teológus legjobban hagyományozott, kései műve a kéziratok tanúsága szerint szentbeszéd, jellegét tekintve azonban inkább egyfajta – liturgikus vonatkozásokkal is bíró – meditatio a jánosi prológus első tizennégy passzusáról. János evangélista, „a szellem sasmadara”, „az igazság legmagasabb szemlélésének” szimbolikus alakja, azon dolgok „ismeretére vezeti el a hívő lelkeket, amik Krisztusban örökkévalók”. Isten Fiát nem emberi oldaláról mutatja be, hanem mint Ige-Istent, az Atya örök és szakadatlanul zengő szavát, mely által minden létrejön és fennáll, s amelyben minden időfeletti módon él, „élet, és egy”. Az Ige mint egyetemes élet „az emberek világossága”, öntudatunk, alanyi létünk forrása és lényege: „én világítok bennetek, mert én vagyok az értelemmel fölfogható világnak, vagyis az értelmes és gondolkodni képes természetnek a fénye; nem ti fogtok föl engem, hanem én vagyok az, aki bennetek Lelkem által fölfogom magamat”. Az „igaz világosság”, az egyetlen valódi fény a „világban volt” (van), de „a világ, vagyis az ember” nem fogadta (fogadja) be. Akik azonban befogadják, azaz felismerik legbensőbb önmagukban és önmagukként, ugyanakkor pedig „hisznek az ő nevében”, az Atyával egylényegű isteni természetében, azoknak hatalmat ad, „hogy Isten fiaivá legyenek”. Eriugena műve az örök jelenlét, a testetöltés és újjászületés e mélységes misztériumába enged bepillantást, a kontemplatív istenismereten keresztül, mely az „Úr kebelén nyugszik”, s „miután egyszer alaposan megszemlélhette az igazság arcát, már soha vissza nem hőköl, sem meg nem téved”. A  kódexek hangulatát idéző, korabeli illusztrációkkal díszített magyar kiadás az eredeti latin szöveget is tartalmazza, Édouard Jeauneau kritikai kiadása alapján.

In Könyvajánlók. Magyar Hüperión, 4. évf. (Budapest) 2. sz. (2018) 247248. o.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése