2022. október 2., vasárnap

Magyar Hüperión 28. szám


X. évfolyam 2. szám, 2022. ősz–tél
KIEMELT TÉMÁK:
• Hagyomány
• Hamvas 125: Az európai kultúra válsága
• A határok fontosságáról
• Színház tegnap és ma 
TARTALOM:

• Előhang • Károly walesi herceg: Egy bevezetés (Ford. Umenhoffer István) • Ferry Hidayat: Hagyomány a perennializmus fényében. Első fejezet: Az örök Hagyomány (Ford. Csík Csaba) • Kőszegi Lajos: A megmentő női istenség • Csík Csaba: Válság • Kaifis Bence: Mit művel a modern nyugati ember • Pétervári Zsolt: Búcsú a kapitalizmustól. II. rész • Jánossy Dániel: „Elválasztotta tehát Isten a világosságot a sötétségtől”. Megjegyzések Frank Füredi határokról szóló könyvéhez • Daniele Perra: Prométheizmus és atlantizmus (Ford. Molnár András) • Bartha Ildikó: Világszínház. II. rész: Térbeli úton az idő felé • Szabó Csaba: Színház és katarzis. A mai Nyugat-Magyarországon

KULTURÁLIS SZEMLE:

• Tallós Rita – Csík Csaba: Öreglányok – Váry István • Bosnyák Sándor: A múló idő felett. Válogatott tanulmányok – Murányi Tibor • Julius Evola: Íj és buzogány – Horváth Róbert

AJÁNLÓK:

• Kurucz Anikó: Fellobbant horizontok. Hamvas Béla művészetszemlélete, tájpoétikája és tudományképe – mt • Kulcsár Attila Ferenc: Canøssa. Emberfeletti küzdelem egy emberhez méltó életért – sa, ga, albzol • Fülöp Péter – Jörg Tibor: Megörökítés. Fény(kép)film – hr

E SZÁMUNK SZERZŐIRŐL Kapható: a Relay és az Inmedio üzleteiben, valamint a Magyar Posta kirendeltségeiben országszerte. Ára: 1380 Ft. Előfizetés: az ország bármelyik postahivatalában, a kézbesítőknél, az ingyenesen hívható +36-1-767-8262 telefonszámon, valamint elektronikusan: hirlapelofizetes@posta.hu. Egy évre (két szám) 2000 Ft, postaköltséggel együtt.

A korábbi számok megrendelhetők (minimum három szám): kvintesszencia@tradicio.org

2022. március 28., hétfő

Magyar Hüperión 27. szám



X. évfolyam 1. szám, 2022. tavasz–nyár

KIEMELT TÉMÁK:
Kapitalizmus vége? • Angyalokról • Andrei Pleşu • Pálos Rozita • A pápa kapcsán TARTALOM:
Pétervári Zsolt: Búcsú a kapitalizmustól. I. rész Horváth Róbert: Az angyal megtalálása. Andrei Pleşu műve kapcsán
Stamler Ábel: Földszagú töredékek egy kelet-európai angelológus olvasásakor
Gabriel Liiceanu – Anca Manolescu – Horia-Roman Patapievici – Andrei Pleşu: A kereszt metafizikai jelentései. Negyedik találkozás
René Guénon: Egyistenhit és angyaltan
Molnár Tamás: Ünnep és játék
Pálos Rozita: „Angyal érinti vállam, eltolja a világ kulisszáit”. Versválogatás
Borda Lajos: Új Babilon épül. Egy konzervatív katolikus töprengései
Jánossy Dániel: „Amit Isten egybekötött…” Megjegyzések Kurt Koch bíboros ökumenéről szóló könyvéhez
Rama P. Coomaraswamy: Az Egyház magisztériuma és kapcsolódó kérdések. I. rész
Szász Péter: Habemus papam?

KULTURÁLIS SZEMLE:

Wilhelm Heinrich Wackenroder – Ludwig Tieck: Egy művészetrajongó szerzetes vallomásai Lábár Tamás
Srí Rámakrisna evangéliuma – Stamler Ábel
Kőszegi Lajos: Florilegium. Naplótöredékek – H. R.
Ambrus Lajos: Az én szőlőhegyem és Lugas – Murányi Tibor

AJÁNLÓK:

Ambrus Lajos: A somlai. Somló – Sághegy – Kis-Somlyó hr
Andrei Pleşu: Tescani napló kl
Új Forrás 2021/3. szám az
Muzsnayhr

E SZÁMUNK SZERZŐIRŐL Kapható: a Relay és az Inmedio üzleteiben, valamint a Magyar Posta kirendeltségeiben országszerte. Ára: 1380 Ft. Előfizetés: az ország bármelyik postahivatalában, a kézbesítőknél, az ingyenesen hívható +36-1-767-8262 telefonszámon, valamint elektronikusan: hirlapelofizetes@posta.hu. Egy évre (két szám) 2000 Ft, postaköltséggel együtt.

A korábbi számok megrendelhetők (minimum három szám): kvintesszencia@tradicio.org

2021. november 29., hétfő

Magyar Hüperión 26. szám


IX. évfolyam 2. szám, 2021 ősz
tél KIEMELT TÉMÁK: Anthony Ludovici • Vidék és város • Aggódás a jobboldaliságért és a konzervativizmusért • A parazitizmusról • Jelenczki István TARTALOM: Umenhoffer István: Anthony M. Ludovici. Az elveszett filozófus Anthony M. Ludovici: Konzervativizmus és realizmus Szabó Csaba: Urbanizáció és dezurbanizáció Magyarországon Aldobolyi Nagy Miklós: Vidékiek átalakulása Budapesten Médiavadász: Harcosok Klubja. A jobboldal egyik utolsó mentsvára Milán Péter: Elmélkedések a jobboldaliság jelenlegi helyzetéről Aldebaran Zoltán: Aggodalmak a jobboldaliságért és a konzervativizmusért Bogár László: Az ismeretlen főszereplő: a parazita. Vázlatok az élősködés ontológiai talapzatának értelmezéséhez Stamler Ábel: Beszélgetés Jelenczki István filmrendezővel Edl András: A kétfajta csend hangja. Megjegyzések az egyedüllétről és a magányról Gődény Jonatán: Tolkien és a Grál
KULTURÁLIS SZEMLE: • Jelenczki István: Kass János üzenete – Német Zsolt • Tóth Máté: Fordulat. Egy progresszív kezdet mítosza – Nagy László • Vona Gábor: Átokból áldás. A turanizmus üzenete a 21. században – Molnár Máté • Kelet és Nyugat zenei párbeszéde III. (Hét hanglemez ismertetése) – Hegedűs Zoltán AJÁNLÓK: • Thomas Köves-Zulauf: Római vallás- és irodalomtörténeti tanulmányok – sá • Nyikolaj Bergyajev: Szellem és realitás. Az istenemberi szellemiség alapjai – sá • Hamvas Béla: Az öt géniusz földjén – hr • Greg Johnson: New Right vs. Old Right and other essays. – az • Tudni a nemtudást bölcsé tesz. Válogatás Ghyczy György festőművész műveiből – rs E SZÁMUNK SZERZŐIRŐL Kapható: a Relay és az Inmedio üzleteiben, valamint a Magyar Posta kirendeltségeiben országszerte. Ára: 1380 Ft. Előfizetés: az ország bármelyik postahivatalában, a kézbesítőknél, az ingyenesen hívható +36-1-767-8262 telefonszámon, valamint elektronikusan: hirlapelofizetes@posta.hu. Egy évre (két szám) 2000 Ft, postaköltséggel együtt.

A korábbi számok megrendelhetők (minimum három szám): kvintesszencia@tradicio.org

2021. június 2., szerda

Szerkesztői előszó – Magyar Hüperión 25.

Két lapszámmal korábban ezeken az oldalakon már érintettük az írástudók árulásának kérdését. Azt mondtuk, hogy egy kiterjedt konformizmus a lényege, az, hogy nem akarnak szembeúszni az árral – az „életesség”, ahogy Babits Mihály fogalmazott. A korábbi sorokból is kitűnhet azonban, hogy a probléma ennél komplexebb. Az értelmiség árulásának ugyancsak része a mindenáron való lázongás, a politikai realitásérzék – vagy inkább „államférfiúi érzék” (Metternich) – hiánya. Része a társadalmi felelősségvállalás, a tudatos kollektív kereszthordozás mellőzése is, ami szinte mindenütt magamutogatásba megy át. De ide kell vennünk a manipulálásra való hajlamot, a különböző propagandáknak való behódolást és a stiláris igényesség hiányát. Anélkül, hogy a jelenség főbb aspektusait és változatait akár felvillantani szeretnénk, tegyük hozzá mindezen árulásokhoz most a materializmus sokféle alakja előtti aktív meghajlásokat. Mióta az ideológiai, dialektikus materializmus, ha nem is teljesen, de jórészt elhagyta az emberi történelem színpadát, az anyagelvűség „finom”, szinte átláthatatlan verziói ütik fel a fejüket. Az emberek „benső világába” húzódott. Tehát tovább él. A legkönnyebb belátni ezt a mindennapok materializmusa, a „gyakorlati materializmus” kapcsán. Ide tartozik a „historicizmus materializmusa” is, ahol az anyag szerepét a történelem veszi át, amelynek rabjai állandóan történeti viszonyrendszerekbe zárják magukat. Bizonyosan létezett már ez a dialektikus materializmus előtt, ám nem olyan fokon, mint manapság. René Guénon szerint a különféle okkultizmusok és spiritualizmusok szintén materializmust, éspedig „szublimált materializmust” képeznek. Képviselői úgy hisznek a nem mindenki számára nyilvánvaló törvényszerűségekben és szellemekben, vagy akár Istenben, mint kommunisták az anyagban. De a hírek, az információk, az „objektív közlések”, sőt, a tényszerűségek is átveszik a matéria szerepét, avagy a modern tudomány elemi részecskéiét (ez most mindegy). Guénon „a tények babonájáról” beszélt. Babonás korban élnénk? Igen. Csak a babonák ma már nem tudatosak, és egyre nehezebben felismerhetők. Pedig Nietzsche szerint – bárhogy is vélekedjünk a személyéről – nem léteznek tények, csak interpretációk. Bogár László hasonló véleményre jut a jelen folyóiratszám első írásában a koronavírus kapcsán: mindaz, amit hallunk, valójában csupán narratíva, olyan elbeszélési mód, amely az elbeszélők ilyen-olyan érdekeit és befolyásoltságát mutatja. E felfogás nem posztmodern relativizmus, nem a hermeneutika mindenhatóságába vetett hit, nem is jelentéshordozó tények abszolút tagadása, hanem reális megállapítás. A kinyilvánítása pedig tudatos felelősségvállalás, beleértve az írástudók árulásának kerülését. Valamiképpen azt is felveti, hogy a Coviddal kapcsolatos mindkét, szélsőségesen eltérő felfogás-pólus azonos alapra vezethető vissza. „A világ »nem létező« uraira” – mint fogalmaz. Nem kívánunk egyértelműen állást foglalni ez-zel kapcsolatban, annyi azonban bizonyos, hogy mindkét álláspont és hozzáállás kapcsolatos a materializmussal. Az is leszögezhető, hogy a vírus létének tagadása teljesen más szint, mint az oltás elfogadásának egyéni szabadságjoga, beleértve a negatív társadalmi megkülönböztetések alóli mentességet (amit akkor is ki kell mondani, ha nem szeretjük a modern jogelvű vitákat). Gazdasági kérdésből nem szabadna erkölcsi kérdést fabrikálni, üzleti indíttatásból morális terheket róni emberekre… Hasonlóképpen, a járványokkal kapcsolatos kritikus, alternatív megoldásokat kereső gondolkozás sem bélyegezhető meg „konteóként” vagy más obskúrus dologként. Szerintünk jó példák erre Rudolf Steiner e számban közölt megállapításai. Messze nem vagyunk steineriánusok, de az antropozófia bizonyosan nem egy szekta. Különösen a pedagógia vonalán régóta bizonyítja kreativitását és társadalmi hasznosságát (legyen bármilyen partikuláris érvényű és visszatetsző kifejezés az utóbbi, minthogy teljesen természetes dologra utal). Gődény Jonatán Steinerrel kapcsolatos írása után megnézzük, milyen egy misztikus beállítottságú muszlim, Charles Upton számára a jelenlegi helyzet. Isten és az isteni rendelés szóba sem jön (vagy alig) a mai közbeszédben – mennyire „ciki” már, ugye, ez a szempont –, ami újabb beszédes érv a materializmus léte mellett. Ugyancsak az iszlámhoz kapcsolódik egy történelmi dokumentum közlése. Nem szeretnénk – mert megint nem tudjuk kellőképpen – megítélni Rúholláh Khomeini tevékenységét, de levele fontos a rendszerváltozás körüli időkre nézve. Lényegre törően hangsúlyozza a kommunista materializmus legfőbb negatívumát, s meglepő, milyen érzékkel emel ki fontos szúfi szerzőket Gorbacsov számára tanulmányozás céljából. Seyyed Hossein Nasr, aki közvetlenül szenvedő alanya volt az iráni iszlám forradalomnak, sem tartja teljesen negatívumnak. Valószínűleg nem az uralkodó elűzése és a köztársaság kikiáltása volt a döntő szempont. Borda Lajos írásával áttérünk keresztény-katolikus világunk problémáira. Esszéje – humor és világosság mellett – összetett: éppúgy bírálja a II. vatikáni zsinatot, mint vizsgálja a zsidóságot. A zsidó téma – bárki is próbál belekötni – a magyar sors része. A normális egymás mellett éléshez mindkét félnek figyelembe kell vennie, hogy mit gondol róla a másik. Szerzőnk a magyarság szempontjából gondolkozik, de „gyűlöletbeszéd” nélkül, jogszerűen és méltányosan. A II. vatikáni zsinat problémáját jobban kidolgozza Rama P. Coomaraswamy tanulmánya. Kétségtelenül olyan fokúak lehetnek a „párbeszédek”, hogy politikai és vallási tekintetben egyaránt felmerül: mit veszítünk velük? E téma után a történetmeséléssel foglalkozunk, nem a narratívák és interpretációk szempontjából, hanem a történetbeszélés lényegét keresve. Roberto Calasso és J. R. R. Tolkien (Laki Zoltán) jönnek szóba. Végül a halál megkerülhetetlen témája következik (Edl András), amely a „Kulturális szemle” rovatba is átnyúlik. Az „Ajánlók” rovat néhány írása szintén kapcsolódik a haldokláshoz – mi nem? –, és az azt legyőző Élethez, többnyire konzervatív keresztény szellemiségű témák révén.


2021. május 29., szombat

Magyar Hüperión 25. szám


IX. évfolyam 1. szám, 2021 tavasz
nyár KIEMELT TÉMÁK: Covid • II. vatikáni zsinat • A történetmesélésről • Calasso és Tolkien • Könyvek a halálról TARTALOM: • Előhang • Bogár László: Koronarratívák. Kérdések, kételyek, dilemmák • Gődény Jonatán: Steiner és a járványok • Charles Upton: Koronavírus szúfí szemmel • Rúholláh Khomeini: Levél Gorbacsovhoz • Borda Lajos: Zsidókról, zsinatról • Rama P. Coomaraswamy: A probléma: ez ugyanaz az egyház? • Horváth Róbert: A történetmesélés metafizikai jelentősége. Kitekintéssel Roberto Calassóra • Laki Zoltán: Tolkien a tündérmesékről • Edl András: Már hallom, ahogy közeleg. Megjegyzések a halálról KULTURÁLIS SZEMLE: • Vona Gábor: Míg a halál el nem áraszt – Edl András, A. Z. • Tomm Moore – Ross Stewart: Wolfwalkers – M. P. • Damiani Szent Péter: Az Úr legyen veletek! Gomorra könyve – Horváth Róbert • Joseph de Maistre: Elmélkedések – M. P. • Nyirkos Tamás: Az ötfejű sas. Teológia és politika a francia ellenforradalomban – M. P. • Andrei Pleşu: Jézus példázatai. Az elmesélt igazság – Stamler Ábel AJÁNLÓK • Leo Schaya: Szellemi születés – hr • Vladimir Lossky: A keleti egyház misztikus teológiája – hr • René Guénon: Az infinitezimális kalkulus alapelvei – gj • Régi magyarországi vallásos nyomtatványok 1–5. – hr • Gyurgyák János (szerk.): Trianon 100 – hr • Bellarmin Szent Róbert: A jó halál mesterségéről – kl E SZÁMUNK SZERZŐIRŐL Kapható: a Relay és az Inmedio üzleteiben, valamint a Magyar Posta kirendeltségeiben országszerte. Ára: 1380 Ft. Előfizetés: az ország bármelyik postahivatalában, a kézbesítőknél, az ingyenesen hívható +36-1-767-8262 telefonszámon, valamint elektronikusan: hirlapelofizetes@posta.hu. Egy évre (két szám) 2000 Ft, postaköltséggel együtt.

A korábbi számok megrendelhetők (minimum három szám): kvintesszencia@tradicio.org

2020. szeptember 22., kedd

Magyar Hüperión 24. szám


VIII. évfolyam 2. szám, 2020. ősz (24. szám)

KIEMELT TÉMÁK

Trianon
Az önbecsapásról
Gustav Meyrink
Szolipszizmus
Lakshman Joo

TARTALOM

Előhang
Borda Lajos: Kettős kereszt. Trianon konzervatív katolikus szemmel
Ander Balázs: Pusztulunk, veszünk… Trianon kapcsán
Z. Kárpát Dániel: Forog a rozsdás körhinta… Trianon folytatódik
Edl András: Amit én soha nem szoktam. Megjegyzések az önbecsapásról
Suba Zoltán: Esély a kegyetlenségre
Julius Evola: A házasság rejtett értelme
Vasile Lovinescu: Olvasmányjegyzetek Gustav Meyrink A nyugati ablak angyala című regényéhez
Borbély László: „A golgotai kereszt magamban rejlő középpontján át”. Három novella
Gődény Jonatán: Az én nem van: én vagyok

KULTURÁLIS SZEMLE

Vörös Eirík története és Három izlandi saga M. P.
Manu TörvénykönyveLaki Zoltán
Vijñānabhairava. A tudatosság központosításának gyakorlata. Szvámí Lakshman Joo magyarázatával – Horváth Róbert
Swami Lakshman Joo: Kasmíri saivizmus. Legfőbb titkokLaki Zoltán
Kelet és Nyugat zenei párbeszéde II. – Hegedűs Zoltán
Élet és halál Gustav Meyrink regényeiben G. J.

AJÁNLÓK

Alexis Sanderson: Kasmír hagyományai. Két tanulmány. – B. F.
Alan Watts: Mítosz és rítus a kereszténységben. – U. I.
Fekete István: Gyurkának. Fekete István levelei Zsoldos Györgyhöz. – H. R.

E SZÁMUNK SZERZŐIRŐL

Kapható: a Relay és az Inmedio üzleteiben, valamint a Magyar Posta kirendeltségeiben országszerte. Ára: 1080 Ft. Előfizetés: az ország bármelyik postahivatalában, a kézbesítőknél, az ingyenesen hívható +36-1-767-8262 telefonszámon, valamint elektronikusan: hirlapelofizetes@posta.hu. Egy évre 1780 Ft, postaköltséggel együtt (évi két szám). A korábbi számok megrendelhetők (minimum három szám): kvintesszencia@tradicio.org. A korábbi számok megvásárolhatók: az Anima Könyvesbolthálózat (Pult Kft.) üzleteiben. Első 20 szám tartalma. 21. szám. 22. szám. 23. számMegjelenés: 2020. szeptember 24.

2020. március 28., szombat

Magyar Hüperión 23. szám


VIII. évfolyam 1. szám, 2020. tavasz (23. szám)

KIEMELT TÉMÁK

• Az „5 G”-ről
• Reklám és propaganda
• Krasznahorkai László
Andrus Kivirähk
• Katolikus problémák

TARTALOM

Előhang
• Ertsey Attila: 5 G: szellemi ájultságunk mércéje
• Tanka Endre: Az ötödik generációs elektromágneses mikrohullámú (5 G EMFR) sugárzás alkalmazása a világban és Magyarországon
• Edl András: Proletér, programozás, propaganda, profán
• Suba Zoltán: Szobrászat mint propaganda. Gondolatok az autoriter rendszerek nyilvános tér használatáról
• Milán Péter: Mágikus kelet-európai realizmus
• Horváth Balázs: „Rejtve lényegében, kifejezve látszat szerint”. Művészet, hagyomány és transzcendencia Krasznahorkai László Seiobo járt odalent című könyvében
• Horváth Róbert: Krasznahorkai és a hagyomány
• Kégl Ildikó: Életszag. Három novella
• Borda Lajos: Az ökumenikus mozgalomról

KULTURÁLIS SZEMLE

• Borda Lajos: Kávé és Dupla kávé – H. R.
• Jevgenyij Vodolazkin: Laurosz – Fehér István
• Németh Zsolt: A Kárpát-medence legkülönlegesebb Árpád-kori templomai. Északkelet és a Tisza völgye – Murányi Tibor
• Rainer Sarnet: November – Gődény Jonatán
• Szúri Nágammá: Levelek Srí Ramana Maharsi ásramjából – Pataki Léna
• Ádi Sankarácsárja – Szurésvara – Dattátréja: Ékesen szóló csend – Laki Zoltán
• Láma Anagarika Govinda: Teremtő meditáció és többdimenziójú tudatosság – Laki Zoltán
• Sikora László: A Waffen-SS lovagkereszt birtokosai 1940–45. 1. köt: „Leibstandarte SS Adolf Hitler” SS-páncéloshadosztály – H. T.

AJÁNLÓK

• Robert Eggers: A világítótorony – R. Zs.
• Paolo Sorrentino: Az új pápa – G. J.
• Fernando Meirelles: A két pápa – G. J.
• Ignácz Ádám (szerk.): Arvo Pärt. Válogatott beszédek és írások – R. Zs.

E SZÁMUNK SZERZŐIRŐL

Kapható: a Relay és az Inmedio üzleteiben, valamint a Magyar Posta kirendeltségeiben országszerte. Ára: 1080 Ft. Előfizetés: az ország bármelyik postahivatalában, a kézbesítőknél, az ingyenesen hívható +36-1-767-8262 telefonszámon, valamint elektronikusan: hirlapelofizetes@posta.hu. Egy évre 1780 Ft, postaköltséggel együtt (évi két szám). A korábbi számok megrendelhetők (minimum három szám): kvintesszencia@tradicio.org. A korábbi számok megvásárolhatók: az Anima Könyvesbolthálózat (Pult Kft.) üzleteiben. Első 20 szám tartalma. 21. szám. 22. szám. Megjelenés: 2020. március 26.